Bár remélem, hogy ellenőrzés után megőrzik (a Sven-cikkemet sem ellenőrizték egy hét alatt), de azért ide publikálom a jelenlegi (eredeti) változatot, ami természetesen szabadon bővíthető, ha valakinek van kedve tovább böngészni. Az indonéz oldal olyan mélységig vesézi ki a várost és a kormányzóságot is, hogy az mára már az erőmön felül lenne folytatni. Így is nagyon boldog vagyok, mert rengeteg új történeten keresztül bóklásztam az én kedvenc világomban, a trópusi Indonéziában. Amúgy mindent elolvastam, de a fordítást ilyen mélységig megfelelőnek tartottam. Egyetért velem a kedves olvasó? :).
 |
| A holland Tropen Múzeum gyűjteményéből: A Holland Kelet-India idejéből való ábrázolás: Penganap, Sumenep hercege a szolgákkal |
Sumenep
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sumenep (madura nyelven: Songènèb) város Indonéziában, Kelet-Jáván, Madura szigetén fekszik, annak keleti felén. A Sumenep kormányzósághoz tartozik, annak közigazgatási központja.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]Sumenep város
Sumenep város alföldön terül el, majdnem 55 km2-en (54.934774), lakosainak száma 79.918, a nők aránya 50,92 %, népsűrűség: 1.454,91 fő/km2 (2003). 2004. június 29-én Sumenep városi kerületeket alakított ki.
Sumenep város ad otthont több történelmi épületnek, melyek a királyi palotákhoz kapcsolódnak:
- Asta Tinggi Sumenep (Nagy Asta Sumenep) - királyok és családtagjaik sírjai
- Keraton Sumenep (királyi palota) - jelenleg Sumenep kormányzójának hivatalos rezidenciája
- Benteng Kali Mo'o - mára csak a külső fala áll
- Taman Sare (Sare Park) - az egykori királyi fürdőkomplexum, ami most nyilvános
Szomszédos kerületek
- északról: Manding
- délről: Saronggi
- keletről: Kapura és Kalianget
- nyugatról: Lenteng
Települések
Bangkal, Bangselok, Kacongan, Karangduak, Kebonagung, Kebunan, Kepanjin, Kolor, Marengan Daya, Paberasan, Pabian, Pajagalan, Pamolokan, Pandian, Pangarangan, Parsanga
Sumenep Kormányzóság
Területe: 2.093,457573 km2, lakosság: 1.041.915 fő, fővárosa: Sumenep város. Az eredeti (madura) nyelv szerinti jelentése: nyugodt völgy.
Határok
A Sumenep Kormányzóság Madura sziget keleti végén található. Ugyancsak ide tartozik a keleti hosszúság 113°32'54 -- 116°16'48 és a déli szélesség 4°55' -- 7°24' között szétszórt 126 sziget is, aminek 38%-as (azaz 48) lakott, viszont 62%-a (tehát 78 sziget) lakatlan. A kormányzóságot délen a Madura-szoros és a Bali-tenger, északon a Jáva-tenger, nyugaton a Pamekasan Kormányzóság (mint egyetlen szárazföldi határ), keletről pedig a Jáva-tenger és a Flores-tenger határolja. A sok tenger hatalmas erőforrás, s természetesen a halászat nagy lehetősége.
Területek
A Sumenep Kormányzóság teljes területe 2.093,457573 km2:
- mezőgazdasági terület: 1.130,19 km2 (53,98%)
- erdő, füvesség: 423,96 km2 (20,25%)
- települések: 179,32 km2 (8,56%)
- vízfelület: 59,07 km2 (2,82%)
- egyéb: 63,41 km2 (3,02%)
- tenger: kb. +50.000,00 km2
Kerületek
A Sumenep Kormányzóság huszonhét kerületre oszlik, benne 4 község és 328 falu található. Az alábbi táblázat a 2010-es népszámlálás eredményeit rögzíti.
|
|
|
Történelem
A gyarmatosítás előtti hindu-buddhista időkben a Singhasai királyok uralkodtak Jáva és közvetlen környezete (lásd szigetvilág), így Madura szigete felett is. Aryja Wirajaja herceg, Kertanegara király tanácsadója, a Singhasai királyság utódaként létrehozta a Majapahit birodalmat. Több könyvet és kéziratot írt, egyike a Pararaton, ami ezen történelmi események kézirata; lejegyzi, hogy emiatt őt 1268-ban száműzték a keleti Manurese hercegségbe Sumenepben, mivel kieset Wishnuwardana király kegyeiből. Arya Wirajaja-t itt temették el 1269. október 31-én (városalapítás dátuma).
A muzulmán és a gyarmati időszak kezdetén, Yudonegoro idején (1648-1672) a Holland Kelet-Indiai Társaság elérte Sumenep régióját. Trunojoyo (Yudonegoro barátja) vereséget szenvedett a hollandoktól, így a terület ezután a társaság szabályaihoz kötődött. Az uralkodó, Yudonegoro halála után a hollandok beavatkoztak Sumenep közügyeibe. 1704-ben a hollandok aláírták a Puger-szerződést, melyben elismerték a szunani Pangeran Puger herceg - mint I. Pakubuwana, Surakarta harmadik királya - szuverenitását, aki hadilábon állt III. Amangkurat szultánnal (Matamaram szultán örökösével) Plered-ben; a küzdelemben holland segítséget kapott. A szerződés részeként Puger átengedte Jáva keleti részeit és Madurát (vele Sumenepet) a hollandoknak, ugyanakkor egy korábbi szerződés súlyos pénzbeli terhét átváltotta 25 évnyi kötelezettségre természetben (évi tizenhárom tonna rizsre). Sumenep így másodszorra került a Társaság kezébe 1705. október 5-én.
IV. Cokronegoro (1744-1749) uralkodása alatt Ke'Lesap felkelést vezetett Bangkalanból a holland szabályok megtámadására, majd egy éven vezette Sumenepet. 1750-ben leváltotta Tirtonegoro (Yudonegoro leszármazottja), aki Bendoro Saud paphoz ment feleségül, akit a hollandok mint Sumenep hercegét koronázták meg. Így 1750 és 1762 között a régiót két uralkodó család vezette. Saud herceget a szülők felkérésére fia, Raden Asirudin (későbbi nevén Panembahan Somala) követte a trónon (1762-1811), aki megépítette a palotát és a nagy mecsetet; Sumenep első szultánjaként is ismerik. Őt ugyan rövid időre fia, Kusumadiningrat követte, de néhány hónap múlva a hollandok Pasuruanba kényszerítették, s helyébe Tirtadiningrat lépett, akit a hollandok I. Pakunataningrat szultánnak koronáztak. Ekkortól a hercegséget a szultánság váltja fel, ami az iszlám vallás térhódításának is a következménye.
A holland gyarmatok közt egyedülálló módon az indonéz Sumenep a szultánságok létrehozásával egyfajta autonómiát kapott az önálló kormányzásra (holland felügyelővel) szerződéseken és egyezményeken keresztül. 1883-ban azonban a hollandok közvetlenebb szabályokat érvényesítettek, alávetve a térséget Holland Kelet-India fennhatóságának. Pratamingkusumo (1901-1926) idején létesítmények építkezésébe kezdtek az etikus politika jegyében: egyebek közt gátat a Kebon Agung folyón, holland iskolát az indonéz diákok részére, közlekedési létesítményeket és moder só-brikett üzemet Kalianget kerületében.
1945. augusztus 17-én Indonézia kimondta a hollandoktól való függetlenségét. Ezt a gyarmatország csak jóval később volt hajlandó elismerni. Az indonéz nemzeti forradalom alatt 1947. november 11-én Sumenep függetlenségért küzdő harcosai öt holland repülőgépet támadtak meg. Annak ellenére, hogy a helybéliek támadtak, Sumenep és Madura szigetének más területeit is leigázták a hollandok; abban az időben Madura szigete volt az utolsó lefoglalt fellegváruk, nevezetesen Sumenep. A Madurában lévő kormányközpont Pamekasanból Lanjukba, Mandingba és Sumenepbe költözött.
1948-ban megalakult az Indonéz Egyesült Államok; Madura a központi indonéz államtól elkülönült a szövetségi kormány felbontásáig, mikor is létrejött az Indonéz Köztársaság.
1948-ban megalakult az Indonéz Egyesült Államok; Madura a központi indonéz államtól elkülönült a szövetségi kormány felbontásáig, mikor is létrejött az Indonéz Köztársaság.
Uralkodók
| Sorszám | Név | Palota | Uralkodása időszaka | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1. | Aria Wiraraja I (Aria Banyak Wedi) | Batuputih | 1269–1292 | a Tumapel királyság szolgája és a Majapahit királyság megalapítása Raden Wijaya befolyásával |
| 2. | Aria Wiraraja II (Ario Bangah) | Banasare | 1292–1301 | a királyság neve Sumenep Majapahitbefolyása alatt |
| 3. | Aria Danurwendo (Lembu Sarenggono) | Aeng Anyar | 1301–1311 | |
| 4. | Aria Assrapati | 1311–1319 | ||
| 5. | Panembahan Joharsari | Bluto | 1319–1331 | |
| 6. | Panembahan Mandaraga(Raden Piturut) | Keles | 1331–1339 | |
| 7. | Pangeran Ario Wotoprojo | Bukabu | 1339–1348 | |
| 8. | Pangeran Ario Notoningrat | Baragung | 1348–1358 | |
| 9. | Kanjeng Pangeran Ario Secodiningrat I (R. Agung Rawit) | Banasare | 1358–1366 | |
| 10. | Kanjeng Pangeran Ario Secodiningrat II (Tumenggung Gajah Pramono) | Banasare | 1366–1386 | |
| 11. | Kanjeng Pangeran Ario Pulang Jiwo (Panembahan Blongi) | Bolingi / Poday | 1386–1399 | |
| 12. | Kanjeng Pangeran Ario Adipoday (Ario Baribin) | Nyamplong / Poday | 1399–1415 | |
| 13. | Kanjeng Pangeran Ario Secodiningrat III (Pangeran Jokotole) | Lapa Taman / Dungkek | 1415–1460 | |
| 14. | Kanjeng Pangeran Ario Secodiningrat IV (Pangeran Wigonando) | Gapura | 1460–1502 | |
| 15. | Kanjeng Pangeran Ario Secodingrat V (Pangeran Siding Purih) | Parsanga | 1502–1559 | a királyság neve Sumekar, a Majapahit királyság vége |
| 16. | Kanjeng Tumenggung Ario Kanduruwan (Pangeran Notokusumonegero) | Karang Sabu | 1559–1562 | Kerajaan Demak befolyása alatt, Bintoro |
| 17. | Kanjeng Pangeran Ario Wetan és Kanjeng Pangeran Ario Lor | 1562–1567 | ||
| 18. | Kanjeng Pangeran Ario Keduk II (R. Keduk) | 1567–1574 | ||
| 19. | Kanjeng Pangeran Ario Lor II (R. Rajasa) | 1574–1589 | Kerajaan Mataram befolyása alatt | |
| 20. | Kanjeng Pangeran Ario Cokronegoro I (R. Abdullah) | Karang Toroy | 1589–1626 | |
| 21. | Kanjeng Pangeran Ario Anggadipa | Karang Toroy | 1626–1644 | |
| 22. | Kanjeng Tumenggung Ario Jaing Patih | Karang Toroy | 1644–1648 | |
| 23. | Kanjeng Tumenggung Ario Yudonegoro (Raden Bugan) | Karang Toroy | 1648–1672 | Kerajaan Mataram-Kompeni befolyása alatt, P.Trunojoyo avatta fel |
| 24. | Kanjeng Tumenggung Ario Pulang Jiwo és Kanjeng Pangeran Ario Sepuh | Karang Toroy | 1672–1678 | első ízben a régió történelmében Sumenep a Kelet-Indiai Társaság által ellenőrzött |
| 25. | Kanjeng Pangeran Ario Cokronegoro II (Pangeran Romo) | Karang Toroy | 1678–1709 | ismét a Mataram-Kompeni királyság befolyása alatt (K-I Társ.) |
| 26. | Kanjeng Pangeran Ario Purwonegoro (Raden Tumenggung Wiromenggolo) | Karang Toroy | 1709–1721 | a második KIT-által ellenőrzött időszak |
| 27. | Kanjeng Tumenggung Ario Cokronegoro III (Raden Ahmat alias Pangeran Ario Jimat) | Karang Toroy | 1721–1744 | a térség magában foglalja Besuki és Blambangan területét |
| 28. | Kanjeng Tumenggung Ario Cokronegoro IV (Raden Alza) | Karang Toroy | 1744–1749 | Ke Lesap féle támadáskor menekült el |
| 29. | Ke' Lesap | Karang Toroy | 1749–1750 | Kanjeng Tumenggung Ario Tirtonegoro házasságáig |
| 30. | Gusti Raden Ayu Tirtonegoro R. Rasmana és Kanjeng Tumenggung Ario Tirtonegoro (Bindara Saod) | Pajagalan | 1750–1762 | az állam a férjének adta a vezetést |
| 31. | Panembahan Somala | Pajagalan | 1762–1811 | a Sumenep Palota és a Sumenep Nagy Mecset alapítója |
| 32. | Sri Sultan Abdurrahman Pakunataningrat I (Raden Ario Notonegoro) | Pajagalan | 1811–1854 | a Holland Kelet-India kormányzás felügyelete alatt kapta a Sumenep szultánja címet, irodalomból doktorált Angliában |
| 33. | Panembahan Notokusumo II (Raden Ario Moch. Saleh) | Pajagalan | 1854–1879 | |
| 34. | Kanjeng Pangeran Ario Pakunataningrat II(Pangeran Mangkuadiningrat) | Pajagalan | 1879–1901 | közvetlenül kontrollálva a Holland Kelet-India kormánya által |
| 35. | Kanjeng Pangeran Ario Pratamingkusumo | Pajagalan | 1901–1926 | |
| 36. | Kanjeng Tumenggung Ario Prabuwinoto | Pajagalan | 1926–1929 |
Nyelv
Sumenep hivatalos nyelve az indonéz, valamint a köznyelvben a madura nyelv. Emellett a környező szigeteken a saját ősi nyelvek is használatban vannak, Sapeken szigetén a bajo, a mandar, a makaszar, s több Sulawesi-ről érkező regionális nyelv. Kangean szigetén a madura egy nyelvjárását, a kangeáni madurát beszélik.
Vallás
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2010-es népszámláláskor Sumenep tartomány lakossága az alábbiak szerint nyilatkozott vallásáról:
- iszlám: 1.033.854 fő (99.22%),
- keresztény: 685 fő (0,066%), ebből katolikus 478 fő (0,046%),
- buddhista: 118 fő (0,011%),
- hindu: 8 fő (0,008%),
- konfucianista: 5 fő (0,005%)
A teljes lakosság: 1.041.915 fő (100%)
Klíma
Sumenep trópusi éghajlatú. Eltérően Indonézia más területeivel az esős évszak októbertől márciusik tart, a száraz évszak pedig áprilistól szeptemberig. Az átlagos csapadékmennyiség 1479 mm. A 2011. év adatai szerint a hőmérséklet szeptember és november közt volt a legmagasabb (31,7°C). A levegő hőmérséklete az év során viszonylag állandó, az átlagos hőmérséklet 30°C. A csapadék jelentős része demberben érkezik. A leghosszabb átlagos napsütötte órák száma augusztusban a legnagyobb és februárban a legalacsonyabb. A szél sebessége júliusban volt a legerősebb, márciusban a leggyengébb.
Források
- indonéz Wikipedia: Sumenep városa
- indonéz Wikipedia: Sumenep kormányzóság
- angol Wikipedia: Sumenep tartomány
- Sumenep tartomány hivatalos honlapja
- Sumenep kormányzói oldala
- Hivatalok - Sumenep önkormányzata
- indonéz Wikipedia: Pangeran Puger herceg
Egy szép fotó Sumenep városából:
VálaszTörléshttps://www.facebook.com/photo.php?fbid=10205524741340330&set=a.1048278569631.2008036.1305702376&type=3&theater